Gyorsuló magyar növekedés, javuló külső környezet (2014. január)

MFB Makrogazdasági Elemzés 2014. január

 

Gyorsuló magyar növekedés, javuló külső környezet

 

Vezetői összefoglaló

 

 

Az év eleji lassulást követően 2013 második felében gyorsult a világgazdasági konjunktúra, amit a fejlődő országok mellett a fejlett országok javuló teljesítménye is segített. Ennek köszönhetően a világkereskedelem is bővülni kezdett a 2012 elejétől 2013 közepéig tartó hosszú stagnálási periódus után: a harmadik negyedévben már 2,8%-kal bővült a globális export. A világgazdaság valamennyi fontosabb régiójában javult az üzleti hangulat a múlt év második felében. Az amerikai GDP stabil növekedési pályára állt, az eurózónában másfél év recessziót követően megkezdődött a kilábalás (negyedéves alapon két negyedévben is bővülést regisztráltak, azonban éves összevetésben még visszaesés várható), s a kínai gazdaság az év első felében tapasztalt lassulást követően a harmadik negyedévben ismét gyorsult.

A visszafogott gazdasági aktivitás, a csökkenő energia- és élelmiszerárak következtében mérsékelt volt az inflációs nyomás a világgazdaságban. A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára tavaly a korábbi évekhez képest viszonylag stabil maradt, 110,3 dollár/hordó szinten zárta az évet, s a jó termésnek köszönhetően a mezőgazdasági termékek világpiaci árai is csökkentek az év folyamán. Így mind az USA-ban, mind az eurózónában 1% körül alakult az infláció az év végén.

2013-ban a pénz- és tőkepiacok irányát a világgazdasági konjunktúra tartósságával kapcsolatos bizalom erősödése és a meghatározó jegybankok globális likviditást növelő monetáris élénkítő programjainak folytatásával kapcsolatos várakozások szabták meg. Az amerikai irányadó jegybanki kamat 2008 vége óta 0-0,25%, a havi 85 milliárdos eszközvásárlási program szigorítására 2013. májusban adta a Fed az első jelzéseket, majd decemberben született meg a döntés annak 2014. januárban induló 10 milliárdos csökkentéséről. Az Európai Központi Bank májusban 25 bázisponttal új rekordszintre, 0,50%-ra, majd a deflációs kockázatok erősödésével novemberben 0,25%-ra mérsékelte az irányadó kamatot. A nemzetközi piacokon összességében a hangulat és a likviditás is kedvező volt 2013-ban. Az amerikai és a német 10 éves állampapír hozamok 126, ill. 64 bázisponttal 3,01, ill. 1,94%-ra emelkedtek, a PIIGS országok hozamai jelentősen süllyedtek, így az euróövezetben konvergáltak az állampapír hozamok az elmúlt évben. A dollár/euró árfolyam az 1,27-1,39 USD/EUR sávban mozgott az év folyamán, s az év végi záróérték (1,38 USD/EUR) az európai fizetőeszköz 4,5%-os éves szintű erősödését jelentette. A nyugati tőzsdék közül több is új rekordszintre emelkedett, ugyanakkor az év végi globális portfolió átcsoportosítás a feltörekvő piacok egy részén az eszközárak csökkenéséhez vezetett.

Az eurózónában lazultak a vállalati hitelkondíciók a lassuló ütemben csökkenő kamatszint és a bankközi piaci feszültségek enyhülése nyomán. A hosszú lejáratú vállalati hitelek átlagos kamatszintje az év eleji 3,17%-ről indulva novemberre fokozatosan 3,12%-ra süllyedt, eközben folytatódott a vállalati hitelállomány zsugorodása (novemberben 5,7%-kal csökkent az állomány év/év alapon).

A magyar gazdaság 2013 első három negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,6%-kal bővült éves szinten. A növekedés folyamatosan gyorsult: a harmadik negyedévben már 1,6%-kal nőtt a magyar GDP (naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok alapján), míg a július és szeptember között negyedéves alapon mért 0,9%-os növekedési adat a negyedik leggyorsabbnak számít az Európai Unióban.

A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott volt: a gazdaság talpra állását a GDP felhasználási oldalán a második negyedévtől egyértelműen a belső kereslet élénkülése segítette, amely nyolc negyedév folyamatos zsugorodását követően tudott ismét bővülni. A július és szeptember közötti időszakban pedig az eurózóna recessziójának érezhető enyhülésével a külkereskedelem is ismét pozitívan járult hozzá a GDP-hez.

A mezőgazdaság – a bruttó hazai termék termelési oldalán – alacsony gazdasági súlya ellenére tavaly is nagymértékben befolyásolta a GDP-növekedés ütemét: a jó termésnek köszönhetően az agrárium bruttó hozzáadott értéke január és szeptember között 21,7%-kal nőtt (év/év). Az építőipar egy negyedévet leszámítva 2007 óta tartó folyamatos zuhanása tavaly megállt, s a mélypontról való viszonylag dinamikus kilábalás – a bázishatás mellett – elsősorban a közösségi fejlesztéseknek (infrastrukturális beruházások: közút, vasút, katasztrófavédelem) volt köszönhető, míg az épületek kivitelezésében az ipari (nem lakáscélú) létesítmények domináltak. A külső kereslet élénkülésének köszönhetően 2013 harmadik negyedévében megszakadt az öt negyedév óta tartó visszaesés és az ipari szektor bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett (év/év). Összességében azonban a múlt év első kilenc hónapja alapján a szektor teljesítménye 1,4%-kal kisebb volt, mint 2012 azonos időszakában.

A munkanélküliségi ráta 2013 végére közel 5 éves mélypontra süllyedt (2013. szeptember és november között 9,3% volt), míg a foglalkoztatottak száma 2001 óta első alkalommal haladta meg a 4 millió főt. A javuló munkaerő-piaci helyzetben a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje, ill. a téli közmunkaprogram elindítása mellett az év második felében már az új (elsősorban a feldolgozóipari) „piaci” állások is egyre nagyobb szerepet játszottak. A hazai inflációs ráta a tavalyi év második felében négy évtizedes mélypontra süllyedt, így 2013-ban a fogyasztói árak átlagos emelkedése 1,7% volt.

Az MNB Monetáris Tanácsa által 2012. augusztusban indított kamatcsökkentési ciklus 2013-ban is folytatódott, s az alapkamat az év eleji 5,75%-ról a havi 25, majd augusztustól 20 bázispontos csökkentések révén decemberre 3,00%-ra (majd azóta 2014. januárban 2,85%-ra) mérséklődött. A diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozama az alapkamat süllyedéséhez igazodva 236-247 bázispont közötti mértékben, viszonylag egyenletes ütemben csökkent 2013-ban, míg a hosszú kötvényhozamok nyáron átmenetileg emelkedésbe fordultak. A 10 éves országkockázati prémium 316-ról 296 bázispontra, a 10 éves kötvényhozam 6,11-ről 5,61%-ra mérséklődött tavaly, s a hozamgörbe meredekebb lett. A viszonylag kedvező globális befektetői hangulatban a magyar eszközök jelentősen csökkenő hozamprémiuma mellett éves szinten 2,0%-kal gyengült a forint az euróval szemben és 297,0 HUF/EUR árfolyam mellett zárt decemberben.

Az előző évben rekordszintre zuhantak a vállalati forinthitelek kamatai: 2013. január és november között az 1-5 éves vállalati forintkölcsönök átlagos kamatszintje 9,29-ről 5,72%-ra, a hosszabb hiteleké 9,10-ről 5,39%-ra olvadt. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya a tranzakciókból eredően 2013 első 11 hónapjában 494,1 milliárd forinttal emelkedett, míg a devizahiteleké 378,8 milliárd forinttal csökkent, így a tranzakciók eredményeként összességében 115,4 milliárd forinttal bővült a vállalati kölcsönök állománya, ami részben az MNB Növekedési Hitelprogramjának a következménye.

A kedvezően alakuló reálgazdasági és inflációs folyamatok mellett tovább javult a magyar gazdaság külső és belső egyensúlya is: 2013. harmadik negyedévben a fizetési mérleg adatok alapján (GDP-arányosan) 6,3% volt Magyarország külfölddel szembeni nettó finanszírozási képessége. A költségvetés éves hiánya az előzetes adatok alapján kisebb lett, mint a GDP 2,7%-a, s a fegyelmezett fiskális politika eredményeként Magyarország tavaly nyáron kikerült az EB túlzottdeficiteljárása alól. A gazdasági egyensúlyra törekvés továbbra is a fenntartható GDP-növekedés egyik alapfeltétele marad.