Alapszabály

A MÓDOSÍTÁSOKKAL

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

ALAPSZABÁLY

 

1. A Társaság elnevezése

1.1.             A Társaság elnevezése: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

1.2.             A Társaság idegen nyelvű elnevezései:

Angol nyelven:      MFB Hungarian Development Bank Private Limited Company

Német nyelven:     MFB Ungarische Entwicklungsbank Geschlossene Aktiengesellschaft

Orosz nyelven:      MFB Vengerszkij Bank Razvitija Zakritoje Akcionyernoje Obshchestvo

Francia nyelven:   MFB Banque Hongroise de Développement  Société Anonyme Fermée

1.3.             A Társaság rövidített cégneve: MFB Zrt.

2. A Társaság székhelye, fióktelepe

A Társaság székhelye: 1051 Budapest, V., Nádor u. 31.

A Társaság fióktelepe: 1074 Budapest, Dohány utca 12.

3. A Társaság időtartama, általános jogállása

A Társaság határozatlan időre alakult. A Társaság szakosított hitelintézet, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság általános jogutódja. A Társaság köztulajdonban áll. A Társaságot a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény rendelkezéseinek érvényesülése szempontjából nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaságnak kell tekinteni.

4. A Társaság feladata és tevékenységi köre

4.1.             A Társaság feladata, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB törvény) 3. §-ában meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési forrásokat biztosítsa, illetőleg a források biztosításában közreműködjön.

4.2.             A Társaság tevékenységi köre a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (TEÁOR ’08) alapján:

64.19’08 egyéb monetáris közvetítés – főtevékenység,

64.91’08 pénzügyi lízing,

64.99’08 máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés.

4.3.             A Társaság kizárólag az MFB törvényben felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódó üzletszerű tevékenységet végezhet. A Társaság ebben a körben az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

a)           betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése kizárólag jogi személyektől;

b)          hitel és pénzkölcsön nyújtása;

c)           pénzügyi lízing;

d)          az MFB törvény 2. § b) és c) pontjában szereplő feladatához közvetlenül kapcsolódóan

1.    pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - a pénzforgalmi számlavezetés kivételével - kizárólag jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó részére;

e)           kezesség és garancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

f)           hitelreferencia szolgáltatása;

g)           letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

h)          pénzügyi szolgáltatás közvetítése.

5. A Társaság alaptőkéje, részvények

5.1.             A Társaság egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság, amelyben az állam 100 %-os tulajdonnal rendelkezik.

A Társaságban az államot mint egyszemélyes tulajdonost a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: tulajdonosi jogok gyakorlója) képviseli.

A tulajdonosi jogok gyakorlója érvényre juttatja a tulajdonos jogait, továbbá – az állami ellenőrzés szerveinek jogszabályban meghatározott hatáskörét nem érintve – vizsgálja a Társaság gazdálkodásának célszerűségét, jövedelmezőségét és szakszerűségét.

5.2.             Az alaptőke 114.500.000.000,-Ft (egyszáztizennégymilliárd-ötszázmillió forint), amely 114.500 (egyszáztizennégyezer-ötszáz) darab 1.000.000,-Ft (egymillió forint) névértékű névre szóló, nyomdai úton előállított törzsrészvényre oszlik. A Társaság részvénye másra nem átruházható.

5.3.             A részvények mindegyike azonos jogokat testesít meg.

5.4.             A Társaság Igazgatósága a névre szóló részvényekről a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) előírtak szerint részvénykönyvet vezet. A tulajdonosi jogok gyakorlója a részvénykönyvbe betekinthet és a rá vonatkozó részéről az Igazgatóságtól másolatot kérhet. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet.

6. Alaptőke felemelése, leszállítása, összevont címletű részvény

6.1.             Ha a Társaság alaptőkéjének felemelése az alaptőkén felüli vagyonból történik, az új részvényeket ellenérték nélkül az állam szerzi meg.

6.2.             Az alaptőke leszállítása a tulajdonosi jogok gyakorlójának határozatától függően történhet a részvények darabszámának vagy névértékének csökkentésével, illetve a két módszer együttes alkalmazásával.

6.3.             Az alaptőke leszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad a tulajdonosi jogok gyakorlójának az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni.

6.4.             Az Igazgatóság jogosult a részvényeket összevont címlettel kibocsátani, és az összevont címletű részvényeket megbontani.

7. A Társaság szervei

A Társaság irányító, döntéshozó és ellenőrző szervei: a tulajdonosi jogok gyakorlója, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság.

8. A tulajdonosi jogok gyakorlója

8.1.             A Társaságban a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a tulajdonosi jogok gyakorlója a Társaságra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével írásban dönt. A döntés a vezető tisztségviselőkkel való közléssel válik hatályossá.

8.2.             A tulajdonosi jogok gyakorlója hatáskörébe tartozó ügyek:

a)            az alapszabály megállapítása és módosítása;

b)            döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról;

c)            a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

d)            az Igazgatóság tagjainak, a Felügyelőbizottság elnökének, továbbá a Felügyelőbizottság tagjainak kinevezése, visszahívása, illetőleg felmentése, díjazásuk megállapítása, valamint a Társaság könyvvizsgálójának határozott időtartamra szóló megbízása, díjazásának megállapítása és visszahívása;

e)            a számviteli törvény szerinti beszámolók jóváhagyása, ideértve a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló jóváhagyását is;

f)             a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének jóváhagyása;

g)            a külön kormányrendeletben meghatározott, rábízott állami vagyonnal kapcsolatos beszámolók elfogadása;

h)            döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;

i)              döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály vagy az alapszabály a tulajdonosi jogok gyakorlója hatáskörébe utal;

j)              a vezérigazgató kinevezése, visszahívása, felette a munkáltatói jogok gyakorlása, a vezérigazgató számára teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás meghatározása;

k)            döntés a Ptk. 3:109. § (3) bekezdése szerinti kártérítési igények érvényesítése és a Ptk. 3:117. § (1)-(2) bekezdése szerinti felmentvény megadása ügyében;

l)              a Társaság stratégiájának, továbbá középtávú és éves üzleti tervének elfogadása;

m)          döntés a 35 milliárd Ft-ot vagy annak megfelelő deviza értéket meghaladó forrásszerzésről, kivéve az éven belüli treasury ügyleteket;

n)            döntés gazdálkodó szervezet alapításáról és megszüntetéséről, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzésről, részesedés átruházásáról, valamint a saját tőke 10 %-át meghaladó összegű, az MFB törvény 4. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti befektetésekről;

o)            döntés 1 milliárd Ft-ot meghaladó, nem kockázatvállaláshoz kapcsolódó veszteség leírásáról;

p)            pénzügyi intézménynek vagy biztosítónak nem minősülő ügyfelek esetén döntés minden olyan ügyletről, amikor az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt vagy vállalandó olyan kockázat, amelyből a Banknak követelése származik vagy származhat, és az ügyfélre tekintettel vállalt egyéb kockázatok összege meghaladja a 35 milliárd Ft-ot, kivéve az 575/2013/EU rendelet[1] 400. cikk (1) bekezdése szerinti kitettségeket, továbbá a befektetéseket;

q)            pénzügyi intézménynek vagy biztosítónak minősülő ügyfelek esetén döntés az egyéb (nem konstrukciós és nem treasury) limitet terhelő minden olyan kockázatvállalásról, amikor az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt vagy vállalandó olyan kockázat, amelyből a Banknak követelése származik vagy származhat, és az ügyfélre tekintettel vállalt egyéb kockázatok összege

-        meghaladja a 35 milliárd Ft-ot, vagy

-        meghaladja a jóváhagyott limitet (partner limit),

kivéve az 575/2013/EU rendelet1 400. cikk (1) bekezdése szerinti kitettségeket, továbbá a befektetéseket;

r)             a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok és a vezető állású munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló, az elfogadásától számított 30 napon belül a cégiratok közé letétbe helyezendő szabályzat megalkotása;

s)             a Felügyelőbizottság Ügyrendjének jóváhagyása;

t)              a Társaság tulajdonosi joggyakorlásával érintett gazdálkodó szervezet részére a Társaság által az állam nevében nyújtott hitel, (tulajdonosi) kölcsön, tőkeemelés és támogatás, továbbá a hitel, kölcsön átütemezésének jóváhagyása, ide nem értve, ha a hitelt, kölcsönt a Társaság a saját nevében nyújtja, vagy ha a Társaság a saját nevében nyújtott hitel, kölcsön átütemezéséről dönt.

9. Az Igazgatóság

9.1.             Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve.

Az Igazgatóság tagjai minősülnek a Társaság vezető tisztségviselőinek.

Az Igazgatóság 5-9 tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója – 5 éves időtartamra – nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság élén az elnök áll. Az Igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül. Az Igazgatóság maga állapítja meg ügyrendjét.

Az Igazgatóság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója e tisztségéből indokolás nélkül bármikor visszahívhatja.

Az Igazgatóságban legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a Társasággal munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

A belső tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

Az Igazgatóság tagja és az Igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) nem lehet európai parlamenti, országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, valamint nemzetiségi szószóló.

Az Igazgatóság elnökévé és tagjává megválasztható az a személy is, aki a Társasággal azonos főtevékenységet folytató jogi személyben vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. Az Igazgatóság elnöke és tagjai vezető tisztségviselővé, felügyelőbizottsági taggá választhatók olyan jogi személyben is, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság.

Az Igazgatóság elnöke és tagja előzetesen, írásban tájékoztatni köteles a tulajdonosi jogok gyakorlóját az általa elfogadni kívánt vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági jogviszonyról.

Az Igazgatóság elnöke és tagjai a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.

9.2.             Az Igazgatóság ellátja a jogszabályokban és az Alapszabályban előírt feladatkörét, így különösen

9.2.1.    a Társaság számviteli törvény szerinti éves beszámolóját és az összevont (konszolidált) éves beszámolót elkészíti és elfogadásra a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszti, legkésőbb a következő üzleti év június 15-ig;

9.2.2.    jóváhagyja a Társaság nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint összeállított nem konszolidált pénzügyi kimutatását;

9.2.3.    felelős – a rábízott vagyon és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja vonatkozásában – a külön kormányrendelet szerinti beszámolók elkészítéséért, továbbá dönt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjával kapcsolatos beszámolóról;

9.2.4.    jóváhagyja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja valamennyi – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti – költségvetését és tervét, továbbá dönt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról, valamint az Előirányzat-felhasználási terv tervsorai közötti átcsoportosításról;

9.2.5.    a rábízott vagyontervet, illetve annak szükség szerinti módosítását jóváhagyásra a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszti;

9.2.6.    a Társaság stratégiáját, továbbá középtávú és éves üzleti tervét a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszti döntés céljából;

9.2.7.    az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a tulajdonosi jogok gyakorlója részére évente egyszer, a Felügyelőbizottság részére három havonta jelentést készít;

9.2.8.    gondoskodik a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.

9.3.             Az Igazgatóság jogosult a vezérigazgató részben vagy egészben történő helyettesítésére jogosított valamennyi munkavállaló számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy más juttatást meghatározni. Az Igazgatóság gyakorolja a vezérigazgató részben vagy egészben történő helyettesítésére jogosított valamennyi munkavállaló felett a munkáltatói jogokat.

10. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek

10.1.          Társasági munkavállalók részére cégjegyzési jogosultság adása.

10.2.1.              Döntés 20–35 milliárd Ft vagy annak megfelelő deviza érték közötti forrásszerzésről, kivéve az éven belüli treasury ügyleteket.

10.2.2.              Pénzügyi intézménynek vagy biztosítónak nem minősülő ügyfelek esetén döntés 35 milliárd Ft-ig minden olyan ügyletről, amikor

–        az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt vagy vállalandó olyan kockázat, amelyből a Banknak követelése származik vagy származhat, és az ügyfélre tekintettel vállalt egyéb kockázatok összege együttesen meghaladja a 10 milliárd Ft-ot, vagy

–        az adott ügylet fedezettsége nem éri el

·        1. osztályú ügyfél esetében a fedezettség számítási alapjának 50 %-át,

·        2. osztályú ügyfél esetében a fedezettség számítási alapjának 60 %-át,

·        3. osztályú ügyfél esetében projektfinanszírozásnak nem minősülő esetben a fedezettség számítási alapjának 70 %-át,

·        3. osztályú ügyfél esetében projektfinanszírozásnak minősülő esetben, illetve 4-8. osztályú ügyfél esetében a fedezettség számítási alapjának 100 %-át,

kivéve a hazai pénznemben denominált, uniós forrásokból alapok alapját végrehajtó szervezetként finanszírozott ügyleteket, az 575/2013/EU rendelet[2] 400. cikk (1) bekezdése szerinti kitettségeket, továbbá a befektetéseket.

10.2.3.              Pénzügyi intézménynek vagy biztosítónak minősülő ügyfelek esetén döntés 35 milliárd Ft-ig a pénzügyi intézményekkel, valamint a biztosítókkal szembeni, az elfogadott limitösszegen belüli, egyéb (nem konstrukciós és nem treasury) limitet terhelő minden kockázatvállalásról, amikor

–        az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt vagy vállalandó olyan kockázat, amelyből a Banknak követelése származik vagy származhat, és az ügyfélre tekintettel vállalt egyéb kockázatok összege együttesen meghaladja a 10 milliárd Ft-ot, vagy

–        az adott ügylet fedezettsége nem éri el

·        1. osztályú ügyfél esetében a fedezettség számítási alapjának 50 %-át,

·        2. osztályú ügyfél esetében a fedezettség számítási alapjának 60 %-át,

·        3. osztályú ügyfél esetében projektfinanszírozásnak nem minősülő esetben a fedezettség számítási alapjának 70 %-át,

·        3. osztályú ügyfél esetében projektfinanszírozásnak minősülő esetben, illetve 4-8. osztályú ügyfél esetében a fedezettség számítási alapjának 100 %-át,

kivéve a hazai pénznemben denominált, uniós forrásokból alapok alapját végrehajtó szervezetként finanszírozott ügyleteket, az 575/2013/EU rendelet2 400. cikk (1) bekezdése szerinti kitettségeket, továbbá a befektetéseket.

10.2.4.              Döntés a 10 milliárd Ft-ot meghaladó, de a saját tőke 10 %-át meg nem haladó összegű, az MFB törvény 4. § (5) bekezdése szerinti befektetésekről.

10.2.5.              Döntés legalább 50 millió, legfeljebb 1 milliárd Ft összegű, nem kockázatvállaláshoz kapcsolódó veszteség leírásáról.

10.2.6.              Az Igazgatóság a 10.2.1.-10.2.5. pontokban felsorolt döntési jogkörét – amennyiben azt jogszabály sem tiltja – egyedileg vagy általános jelleggel jogosult átruházni a Társaság vezérigazgatójára, üzleti döntéshozó testületére, egyéb döntéshozójára, illetve a Társaság – legalább igazgatóság szintű – szervezeti egységének vezetőjére.

10.3.          Döntés a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapításáról. 

10.4.          Azon belső szabályzatok jóváhagyása, amelyeket a Társaság Igazgatóságának Ügyrendje felsorol.

10.5.          Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amely nem tartozik más döntéshozó testület vagy személy hatáskörébe.

10.6.          Döntés minden egyéb olyan ügyben, amelynek az Igazgatóság általi megtárgyalását az Igazgatóság bármely tagja vagy a Felügyelőbizottság igényli.

10.7.          A tulajdonosi jogok gyakorlója az Igazgatóság hatáskörét nem vonhatja el.

11. Az Igazgatóság működése

 

11.1.          Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább 3 hónaponként ül össze. Az üléseket az elnök az Igazgatóság tagjai részére az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal kézbesített ajánlott levél, elektronikus levél, – a Magyarország területén kívül lakó igazgatósági tag esetében ajánlott légipostai levél vagy telefax –, illetve közvetlen kézbesítés útján hívja össze. A meghívóban közölni kell az ülés helyét és idejét, az ülés napirendjét, valamint lehetőség szerint csatolni kell a napirend egyes tárgyaira készített írásos előterjesztéseket. A napirenden nem szereplő napirendi pontot az Igazgatóság csak akkor tárgyalhatja, ha az ülésen a tagok kétharmada jelen van és a napirendi pont megtárgyalásával a jelenlévő tagok egyhangúlag egyetértenek. Az Igazgatóság üléseire a Felügyelőbizottság elnökét minden esetben meg kell hívni.

 

11.2.          Bármely tag kérheti az Igazgatóság elnökétől – a megtárgyalni kívánt napirend megjelölése mellett – az Igazgatóság ülésének összehívását. Az elnök az ülést – a fenti 11.1. pontban foglaltak, így különösen a 8 napos időköz betartása mellett – 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

 

11.3.          Az ülés határozatképes, ha azon az Igazgatóság tagjainak többsége részt vesz. A határozathozatalhoz a jelenlévők egyszerű többségének szavazata szükséges. A jelenlévők szavazatának több mint kétharmada szükséges a Hpt. 106. §-ában szabályozott döntésekhez (belső hitel). Az Igazgatóság egyhangú döntése szükséges a Hpt. 144. § (3) bekezdésében szabályozott döntésekhez.

 

11.4.          Az Igazgatóság ülés megtartása nélkül, írásban – levél vagy telefax útján – is hozhat határozatot. A javaslatot az Igazgatóság elnöke írásban küldi meg a tagoknak és az akkor tekintendő elfogadottnak, ha azzal való egyetértését az elküldéstől számított 3 napon belül az Igazgatóság tagjainak 50 %-a + 1 tag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja és megküldi a Társaság székhelyére.

 

11.5.          Az Igazgatóság elnöke jogosult sürgősségi igazgatósági ülés tartását elrendelni.

 

12. A Felügyelőbizottság és az üzemi tanács

 

A Felügyelőbizottság

 

12.1.          A Felügyelőbizottság 3-6 tagból áll. A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait határozott időre, de legfeljebb 5 évre a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza. Legalább egy független tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.

A Felügyelőbizottság elnökévé és tagjává megválasztható az a személy is, aki a Társasággal azonos főtevékenységet folytató jogi személyben vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselővé vagy felügyelőbizottsági taggá választhatók olyan jogi személyben is, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint a Társaság.

A Felügyelőbizottság elnöke és tagja előzetesen, írásban tájékoztatni köteles a tulajdonosi jogok gyakorlóját az általa elfogadni kívánt vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági jogviszonyról.

A Felügyelőbizottság tagjainak legalább egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll, mindaddig, amíg a Társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja.

12.2.          A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Az előbbiek szerinti betekintésre, felvilágosítás igénylésre, illetőleg megvizsgálásra a Felügyelőbizottság egyes tagjai is jogosultak.

12.3.          A Felügyelőbizottság egyben a Társaság auditbizottságaként is működik, ennek keretében segíti a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzését, a könyvvizsgáló kiválasztását és a könyvvizsgálóval való együttműködést.

12.4.          A Felügyelőbizottságot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések a hitelintézeti Felügyelőbizottságokra előírnak.

12.5.          A Felügyelőbizottság – a Ptk. 3:123. § alkalmazása nélkül – köteles megvizsgálni a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntését igénylő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a tulajdonosi jogok gyakorlójának hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, ide nem értve a vezérigazgató számára teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás meghatározására (prémium kitűzésére) vonatkozó előterjesztéseket, ugyanakkor a prémium kiértékelésére vonatkozó előterjesztést véleményezni köteles. A számviteli törvény szerinti beszámolókról a tulajdonosi jogok gyakorlója csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

A Felügyelőbizottság a 8.2. n), o) és p) pontok alá tartozó ügyeket gyorsított eljárással vizsgálja meg.

12.6.          A Felügyelőbizottság szakmailag irányítja és ellenőrzi a belső ellenőrzési szervezetet a jogszabályok előírásai szerint.

12.7.          A Felügyelőbizottság üléseit a tagokhoz írásban (ajánlott levél, elektronikus levél, vagy telefax útján) küldött meghívással az elnök hívja össze oly időben, hogy a meghívó kézbesítése és az ülés időpontja között legalább 3 nap legyen. A meghívóban közölni kell a napirendet és lehetőség szerint mellékelni kell a napirenden szereplő kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket.

12.8.          A Felügyelőbizottság összehívását – az ok és cél megjelölésével – bármely két tagja bármikor kérheti az elnöktől. Ha az elnök az ülést 5 napon belül nem hívja össze, az összehívásra bármelyik kezdeményező tag jogosult.

12.9.          A Felügyelőbizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább 3 tag jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait az ülésen résztvevő felügyelőbizottsági tagok szavazattöbbségével hozza.

A Felügyelőbizottság ülés megtartása nélkül, írásban – levél vagy telefax útján – is hozhat határozatot. A határozat akkor tekinthető meghozottnak, ha az elküldéstől számított 24 órán belül a Felügyelőbizottság tagjainak legalább kétharmada, de ötnél kevesebb tagú Felügyelőbizottság esetén minimum 3 tag a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan megküldi a Társaság székhelyére. Nem kell várni azon felügyelőbizottsági tag szavazatára, aki korábban a Felügyelőbizottság elnökének jelezte, hogy az adott időszakban egyéb elfoglaltsága miatt a Felügyelőbizottság munkájában sem személyesen, sem írásbeli szavazás útján nem tud részt venni. A határozat a szavazatot leadó Felügyelőbizottsági tagok szavazattöbbségével egyező döntés.

A Felügyelőbizottság üléseiről és írásbeli határozathozatalairól készült jegyzőkönyveket a határozatok meghozatalát követő 15 napon belül meg kell küldeni a tulajdonosi joggyakorló részére.

12.10.        A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg és azt a tulajdonosi jogok gyakorlója hagyja jóvá.

12.11.        A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.

Az üzemi tanács

12.12.        A Társaságnál üzemi tanács működik. Az üzemi tanácsot 5 évre választják.

12.13.        Az üzemi tanács tagjainak száma – mindaddig, amíg a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma az 500 főt nem haladja meg – 7 fő.

12.14.        Az üzemi tanács első ülésén - tagjai közül - elnököt választ. Az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. Az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja. Az üzemi tanácsot az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.

Az üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.

Az üzemi tanács működésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg.

12.15.        A Társaság Felügyelőbizottságába a Társaság munkavállalói közül munkavállalói képviselőket (küldötteket) kell kinevezni, akik a Felügyelőbizottság útján részt vesznek a Társaság működésének ellenőrzésében. A Felügyelőbizottság tagjainak legalább egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll; a munkavállalói képviselet kivételével a Társaság munkavállalói nem válhatnak a Felügyelőbizottság tagjává.

12.16.        A munkavállalói küldötteket a Felügyelőbizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából.

Az üzemi tanács által jelölt személyeket a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles a jelölést követően a Felügyelőbizottság tagjává kinevezni, kivéve, ha a jelöltekkel szemben kizáró ok áll fenn.

A Felügyelőbizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek egységes véleménye a Felügyelőbizottság többségének álláspontjától eltér, a munkavállalók kisebbségi véleményét a tulajdonosi jogok gyakorlója részére ismertetni kell.

12.17.        A Felügyelőbizottságban részt vevő munkavállalói küldött tájékoztatni köteles a munkavállalókat a Felügyelőbizottság tevékenységéről.

12.18.        A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnésével felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. A munkavállalói küldöttet a tulajdonosi jogok gyakorlója az üzemi tanács javaslatára hívja vissza.

13. Könyvvizsgáló

13.1.          A tulajdonosi jogok gyakorlója a Társaság könyvvizsgálóját határozott időtartamra választja meg. A könyvvizsgáló személyére a Társaság ügyvezetése a Felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a tulajdonosi jogok gyakorlójának. Könyvvizsgálónak a könyvvizsgálók nyilvántartásában szereplő olyan személy jelölhető ki, aki/amely a hitelintézeti könyvvizsgálókra előírt törvényi feltételeknek megfelel. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartamát a tulajdonosi jogok gyakorlója legfeljebb 5 évben határozza meg oly módon, hogy a megbízatás időtartama a tulajdonosi jogok gyakorlójának a Társaság üzleti évét lezáró határozatával egyidejűleg jár le.

13.2.          A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. A könyvvizsgálót a tulajdonosi jogok gyakorlója egyéb feladatok ellátásával is megbízhatja.

13.3.          Ha az állandó könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles a vezető tisztségviselőknél kezdeményezni a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét.

13.4.          A könyvvizsgáló ugyancsak köteles tájékoztatni a Felügyelőbizottságot, illetve az Igazgatóságot arról, ha rendszeres vizsgálatának eredményeképpen megállapítja, hogy a Társaság jogsértést követett el, s amennyiben a jogsértés súlyossága ezt indokolja, a Felügyelőbizottságnál, illetve az Igazgatóságnál kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójának tájékoztatását.

13.5.          A könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről köteles a Társasággal egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB) is – írásban – tájékoztatni, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján:

a.)          a könyvvizsgálói záradék korlátozása, vagy megtagadása válhat szükségessé,

b.)         bűncselekmény elkövetésére, vagy a Társaság belső szabályzatának súlyos megsértésére, vagy az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c.)          a Hpt., vagy más jogszabályok, illetve az MNB rendelkezéseiben foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d.)         a Társaság kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy

e.)          a Társaság belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait, vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

f.)          jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a Társaság vezetése között a Társaság fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását, vagy könyvvezetését érintő, a Társaság működését lényegesen érintő kérdésekben.

14. Az Igazgatóság elnöke és a vezérigazgató

A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés jogával együtt – a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.

A vezérigazgató megbízatásának időtartama alatt – a tulajdonosi jogok gyakorlójának erre vonatkozó külön döntése nélkül – az Igazgatóság tagja.

A vezérigazgatóra az MFB törvény 14. § (4) bekezdésében meghatározott, az Igazgatóság tagjai megbízatásának időtartamára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

Amennyiben az Igazgatóság elnöke, valamint a vezérigazgató személye azonos, a vezérigazgató jogosult az elnök–vezérigazgató cím használatára.

A tulajdonosi jogok gyakorlója és az Igazgatóság határozatainak végrehajtása az Igazgatóság elnökének és a vezérigazgatónak a feladata.

A Társaság Igazgatóságának elnöke gyakorolja a Társaság jogi, humán erőforrás és programmenedzsment területeihez tartozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat, mely jogkörét az Igazgatóság elnöke részben vagy egészben a Társaság más, legalább osztályvezető besorolású munkavállalójára átruházhatja.

A Társaság vezérigazgatója gyakorolja – a jogi, humán erőforrás és programmenedzsment területekhez tartozó munkavállalók kivételével – a Társaság valamennyi munkavállalója felett a munkáltatói jogokat, mely jogkörét a vezérigazgató részben vagy egészben a Társaság más, legalább osztályvezető besorolású munkavállalójára átruházhatja.

15. Cégjegyzés

A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnevéhez két igazgatósági tag vagy két ügyvezető együttesen ír alá.

Az együttes aláírási jogosultság – az Igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogosultságként a Társaság alkalmazottaira átruházható.

16. Vegyes rendelkezések

16.1.          A Társaság üzleti éve a naptári évvel esik egybe.

16.2.          Átalakulás esetében a Társaság mint jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén, amennyiben azt a hatályos jogszabályok is lehetővé teszik - úgy határozhatja meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg; a Társaság mint jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

16.3.          A nem forintban denominált ügyletek döntési hatáskör szempontjából releváns forint ellenértékének meghatározása a döntés napján érvényes MNB által jegyzett devizaárfolyam alapján történik.

16.4.          A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, valamint a jelen Alapszabály fogalmainak értelmezésénél elsődlegesen az MFB törvény, másodlagosan pedig a Hpt., a Ptk., valamint a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2016.  július  4.


[1]A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

[2]A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.